Ugrás a fő tartalomra

Szórakozni jár a magyar

  A reggel őszies volt, délelőtt kitavaszodott, de amint lement a nap, a pár órára feledésbe merült tél, hűvös széllel jelezte, hogy ő még azért itt van. Mindenkit roppant váratlanul ért a hétvége, ami olyan hamar eljött öt kitartóan átdolgozott nap után.(irónia, ne kövezz) Nagy nap volt a mai. 
  Észak-Magyarország. Nógrád megye. Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet.
A gyönyörű hegy lábánál szombatonként zajt csaptak - ilyenkor kivételesen nem hajtóvadászat céljából karistoltak a szakavatott kezek, bár abban egyetérthetünk, hogy fellelhető némi hasonlóság a vadászat és a szórakozás(mint kényszercselekvés) között. 
  Diszkó. Maradjunk a hasonlatoknál; a közelből minden fiatal ide járt űzni, hajtani a vadat, de volt olyan is, aki munkahelyként tekintett a helyre. Ez a nap sem volt más, mint a többi, én úgy döntöttem mégis szentelek neki egy kis figyelmet. Az igazság az, hogy ott voltam és bár látszólag ugyanolyan józanságát orvosolni vágyó emberként, mint a többi, mégis úgy érzem egy kicsit másképp szemléltem ezt a banális helyzetet.
  Most kérlek hunyd le a szemedet. Mindkettőt, ne less, ne csalj - ez most nem az a játék. Képzeld el, hogy otthon ülsz a lassan már megszokottá váló, magyar kilátástalanság verítékétől nedvesen. Aztán eszedbe jut, hogy túl vagy egy botrányos héten és jó lenne kikapcsolódni egy kicsit. Aztán az is eszedbe jut, hogy ma óriási parti lesz a klubban, mindössze kétszáz méterre. Ez a távolság kicsit felizgat és átfut az agyadon, hogy lecsúszhatna pár üveg folyékony kenyér és már szinte érzed is, ahogy a kellemesen hideg, zöld üveg szűk száját nyalogatod. Bizonytalanságod ekkor körülbelül fifti-fiftinél jár, de jön a megmentő, nevezzük "Nagyszájú Hugnak" és azt ígéri jó buli lesz. Hezitálsz, de gondolatban már villámgyorsan törölsz minden fejben futó applikációt és alkalmazást, energiatakarékos módra kapcsolsz és az esti szett jár a fejedben. Később a szekrény előtt hisztirohamot kapva, tízszer átöltözve, visszasírod azt az időt, amikor még nem kötöttétek meg a szóbeli megállapodást, amikor még az ország hobbija, a kolbászevős-tévébambulás volt a cél. Buli előtt azért bedobod a megmaradt salátát és finoman szólva leszarod, hogy lilahagyma is van benne. Gyors tus után, feldobod az esti sminket - szigorúan lefelé csúszkáló, rohadtul idegesítő, vizes törölközőben - kb. nyolcvanszor feljebb húzogatva. Nagy nehezen felöltözöl és megpróbálsz benne is maradni(!), majd kierőszakolod a meghízott parafadugót az orosz pezsgőből. Koccintassz és iszol a nagy büdös semmire, aztán elindulsz. A helyre érve fájó szívvel, de fizetsz, mert nem vagy már fősulis(ó, az a kivételesen bájos három év) és persze már a nőknek egy ideje nem jár az ingyenes kivételezés(a nők fizetése is férfiasodhatna egy picit). Beérve több száz lézerpont szegeződik a ruhádra, miután csekkoltak és csekkoltál, keresel egy helyet, ahonnan egy perc múlva felpattansz és meglátogatod a pultot, amit gyors szemrevételezés után közveszélyesnek ítélsz és támasztod egy kicsit nehogy már rádőljön egy gyanútlanul arra járó karszalagosra. Rendelsz, iszol. Lötyögsz, táncolsz. Egyre jobban érzed magad. Pár bókot és elismerő pillantást is begyűjtesz, köszönsz az ismerős arcoknak, némelyiknek még puszit vagy ölelést is adsz. Gondolatban persze máshol jársz. Még mindig nincs értelmes munkád(de értelmetlen sem), nincs bevételed, sem napirended. Hallod a zenét, érzed a ritmust, a testedet átjárja a zene, de igazán élvezni csak akkor tudod, ha már beütött a szesz. Megtörténik a csoda, az játszik és olyan stílust, amit vártál, de egy pillanat alatt két kalap szar pottyan váratlanul az idillbe. Bejönnek a szikár testű, kardión és partidrogokon megedződött, szilikonmellű táncoslányok(!az egyik negyven körül járt...) és megzavarnak mindent.

Forrás: https://www.facebook.com/StreetDisco

A pasik a színpad elé nyomulnak és nem törődve imidzsükkel, behajlított karral, jó magasba tartják a telefont és videózzák a két szerencsétlent.(srácok, tele az internet ingyen pornóval) Rossz akarók gondolhatják, hogy féltékenység ösztönzött efféle mondatok megszerkesztésére, de elárulom tévednek. Egyszerűen csak lohasztóan hatott a kattogós zene utáni mérhetetlen vágyamra ez a profitorientált viselkedés.(tudniillik a dj hozott "anyaggal" dolgozott és az import lányokat viber üzenetben hívta fel a színpadra) Én naívan táncolni mentem a klubba és élvezni a jól összerakott szetteket, kattogni egy kicsit és elfeledni a bánatom. Erre kaptam egy rakás marhaként viselkedő, nyálfolyató egy-felé néző csürhét, két feltűnési viszketeg, korgó gyomrú ringyót(akiket egyébként nem vetek meg, sokkal inkább sajnálok) és egy dj-t, aki szerintem nem koncentrált eléggé a zenéjére és ezáltal a közönségére sem. Csalódásomat azonban legyűrtem a szünetben, amikor a lányok elvonultak pihenni, átöltözni, szippantani, satöbbi. Később visszatértek és ledobták a maradék textilt is, megmutatták a sebészi munkát, de nem voltak kíváncsiak igazán a véleményemre. Pedig volt, na de hagyjuk is. 
 Összegezve, az este jól sikerült. A bulira 8 pontot adok. De van, ami tabu: ilyen például az elfogyasztott sörök száma, a vécélátogatások száma, a helyesen lereagált szituációk száma, az elköltött pénz mennyisége, a hazatérésem időpontja. 
 Ami viszont nem titok, hanem legszívesebben világgá kürtölném, az, hogy az este többen is írónak neveztek, szégyen nélkül őszinte örömmel vallották be, hogy olvasnak. Kényszeredett mosolyok és hazug szavak nélkül gratuláltak. Elismeréstől és alkoholtól ittasan és boldogan szaladtam haza a buliból azon a csípős hajnalon és még boldogabban láttam neki hajnal ötkor, annak a bizonyos tüzes kolbásznak.
     
 Forrás: https://www.facebook.com/StreetDisco

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

emlék-párologtató

Elpárolgó füstös memória A fejek fölül hol a glória?  Négy fal közé zárva gomolygó Ködben várakoznak a toporgók Szabadság érzéssel választottak börtönt Táblázott kiút? Innen nincs exit rögtön Lassú világban fanyar ízű az elmúló idő  Szahara szájú szeretők - igazából kik ők? Csinos arcok, formás testek: a fiatalság bonyolult és merengő Lázadás és káosz: szemfehérjék izzó mosolyában senyvedő  Hazug oxigén - fénytelen torkokból fújt mesék illannak el  Egyszerű bájukkal a lét elviselhetetlenségét tompítják el Átlátszatlan, bemattult poharak szélére száradt érzést sikálók Tükör mélyére mászó, magukra visszanézők: hamisból kiszállók Elharapott ínyrózsaszín ígéretek: remény illatú fogadalmak Múló zsibbadás után fül-zúgnak a megváltó forradalmak

csőlátás

zöld szemek alján feneketlen kút, nem áll víz ott túlcsorduló érzéseket kivezető örök-forrást sírok törékeny újságpapír - betűk, kontextus - átlátom az instant messzelátót nyirkos tenyérrel formázom fókuszban a szégyenlős táj, ősz-színekkel takarózik a horizontot kémlelem, miközben a kétely vakarózik vad és szelíd szikrákat szórnak az illékony képzetek szűk távcső keresztmetszetében szorítom a két kezed félek éles könnyeket szül a gondolat, ha torkomon akad döntök: hallhatóvá gyúrom még ha viszonzatlan is marad elárulom félszegen: kettőnket látom egy poszterszerű helyen vakít a szerelem, melengető fények kápráznak a szemüvegen

aki éjjel..

a műanyag pohár el dobható, nem kérdé s használttá a tiszta is könnyen rontható felszínes helyről inni  üdítő érzés vibráló városi lelket összeroppantó sok hiábavaló pohártöltögetés után valódit keresel és ez igazi áldás remegő kézzel festettet kutatsz bután  felhajtod a korai piacot: Ő vár rád   marasztalni akarónak igazi melós szépség idő míg száj és perem egymásra talál   porcelán csészében kortyolható mélység sűrűjében teafű, abból oldódik a halál  Hitka Viktória - Porcelán csésze