Pesszimista és borúlátó lennék, amiért leírom, amit körülöttem tapasztalok és látok? Igen, én is élvezem a nap melengető sugarait és csodálkozom, ahogy életet adnak; felolvasztják a jeget vagy barnítják a bőrünket. Az erőtlenség jelei nélkül teszik a dolgukat, pedig 8 hosszú percig utaznak, amíg a Nap - Föld távolságot megtéve, az erőt adó fény megsimogatja arcunkat. Bámulom, a világban rejlő rendszert és erőt, a ciklikusságot, ahogyan a körülöttünk lévő táj változik, az évszakokat, és hogy az élőlények mennyire tudják mi a dolguk. Imába foglalom az ösztönösséget, az érzelmi intelligenciát és a megérzés képességét. Büszke vagyok az emberiségre, hogy megannyi kérdést megválaszolt és hálás vagyok, amiért annyi mindent nem. Szeretem a kávé illatát, ahogy szívbe markoló kedvességgel képes fenékbe billenteni. Szeretem, hogy szabad vagyok és köszönöm, hogy itt lehetek. A végtelenségig sorolhatnám, mi az, ami csodálatra méltó, gyönyörű, boldoggá tesz és örömet ad – legyen az tárgy vagy geszt