Néha a szemhéjak akaratlanul is csukva maradnak. De attól még láthatunk. Sőt álmodozni egyszerűbb ha kizárjuk a külvilágból érkező piszkáló zajokat, riasztó látványt. A leengedett függönyök mögött olyan lehet az előadás amilyenre vágyunk. Mi választjuk a szereplőket, a műfajt, az időtartamot és ami a legkecsegtetőbb, történetünk végét is.
Elpárolgó füstös memória A fejek fölül hol a glória? Négy fal közé zárva gomolygó Ködben várakoznak a toporgók Szabadság érzéssel választottak börtönt Táblázott kiút? Innen nincs exit rögtön Lassú világban fanyar ízű az elmúló idő Szahara szájú szeretők - igazából kik ők? Csinos arcok, formás testek: a fiatalság bonyolult és merengő Lázadás és káosz: szemfehérjék izzó mosolyában senyvedő Hazug oxigén - fénytelen torkokból fújt mesék illannak el Egyszerű bájukkal a lét elviselhetetlenségét tompítják el Átlátszatlan, bemattult poharak szélére száradt érzést sikálók Tükör mélyére mászó, magukra visszanézők: hamisból kiszállók Elharapott ínyrózsaszín ígéretek: remény illatú fogadalmak Múló zsibbadás után fül-zúgnak a megváltó forradalmak
Megjegyzések
Megjegyzés küldése