Séta a szabadban: kell és kész Úgy alakult magamban, nem lesz vész. Lépteim madarak figyelik csendben Roppan a hó, ők érzik minden rendben. Egyenesen előre, közben arcom keményre hűl, erdőben, téren űz Az érzés, hogy bennem is igazán éghetne tűz. Merengek, a szikra vajon erős-e, hogy pirosra csiholják Érzem, ahogy vágyaim hevìtik, félelmeim kioltják. A melegère áhìtozom, a lángjából is kérnék A teremtőhöz fohászkodom ne perzseljen szénné. Jössz, köszönök: "Itt káosz van" - rebegem. Ha megmented a lelkem, hidd el nem feledem. Mire feleszmélek már fogod a kezem, Megijedek, de jól esik, nem ellenkezem. Nem akartam senkit, összetörtem bezártam, Tehetetlenül álltam s reszketve vártam. A szemembe néztél, halkan s...